Horgászni szeretnék, mi a teendőm?
Kezdő horgászoknak
Sokan gyermekkorukban, kevesebben felnőtt korukban ismerkednek meg a horgászattal, a vizek csodálatos, egy életre rabul ejtő hangulatával. Az első pecázás élménye maradandó, de az élet egyéb feladatai, kötelezettségei és más hobbik nemegyszer eltávolítják az ifjakat, vagy felnőtteket a horgászattól.
Később többségük általában újra felfedezi a horgászat örömét, szépségét és ekkor teszik fel általában a kérdést, hogyan lehetek horgász.
Magyarországon a horgászatot a halászati-horgászati törvény és kapcsolódó rendeletei szabályozzák. Mi a horgászokra, horgászatra vonatkozó lényege?
Magyar állampolgár (14. életévét betöltött) akkor horgászhat, ha az állam által előírt horgászvizsgát leteszi, horgászatra jogosító okmányokkal - állami horgászjegy, területi engedély - rendelkezik.
Horgászvizsga: az állam által meghatározott vizsgaanyagot a "Horgászati alapismeretek" című kiadványban találjuk meg, melyet általában a vizsgáztatással foglalkozó egyesületeknél és szövetségeknél, halászati hatóságoknál is meg lehet vásárolni. Az anyag tartalmazza a legfontosabb jogszabályi, rendeleti előírásokat - melyek ismerete alapvető - és horgászati módszerekről, valamint más hasznos kérdésekről nyújt információt.
A kiadvány áttanulmányozása, az ismeretek elsajátítása után érdemes a vizsgára jelentkezni. Vizsgázni térségenként különböző helyeken lehet. Jó néhány horgászegyesület is kapott vizsgáztatási lehetőséget, de egyes térségekben csak egy-két állandó helyen lehet a vizsgát letenni. A vizsgáztató helyekről érdemes a helyi horgászegyesületnél vagy az egyes megyei és területi szövetségeknél érdeklődni. A horgászvizsga általában teszt jellegű.
Az állami horgászvizsga ( vizsgadíj: 5500,-Ft) sikeres letételét követően lehet megvásárolni az állami horgászjegyet (ára: 2000 Ft), melyről a honlap egy másik címén olvashatunk részletesen.
Az állami horgászjegy váltásának egyik feltétele a horgászszervezeti (egyesületi) tagság. Az állami horgászjegyet váltani szándékozó az országban működő több mint 1100 horgászegyesület bármelyikénél létesíthet tagságot.
Az állami jegy birtokában azután bármelyik vízterületre megválthatja a különböző típusú - éves, heti, napi, esetleg több napra szóló - területi engedélyét.
Általánosan az a jellemző, hogy szinte minden vízterületre, annak hasznosítójától függően külön területi engedélyt kell váltani.
A kezdő, a gyakorló horgásznak is minden vízterületen célszerű tájékozódni az ott érvényes horgászati rendről, mivel a törvényi és rendeleti előírásoknál szigorúbb helyi szabályozások is lehetnek érvényben, melyeket be kell tartani. A vízhasznosítók az általuk kiadott területi engedélyeken általában feltüntetik az adott vízre érvényes horgászrendi előírásokat.
Fogási napló
A halászati-horgászati törvény előírása szerint a területi engedélyes, a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről fogási naplót köteles vezetni, amelynek alkalmasnak kell lennie a rendelet mellékletében felsorolt halfajok (ponty, csuka, süllő, kősüllő, harcsa, balin, angolna, pisztráng, márna, kecsege, amur, egyéb, összesen), halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti mennyiségének megállapítására. A rendelet szerint az engedélyes, naponta a horgászat befejezése után köteles a naplóba bejegyezni az aznap kifogott mennyiséget.
A horgászkezelésű vizeken a " Horgászat Országos Szabályai " kimondja, hogy a méretkorlátozással védett halakat azonnal, tehát a horgászat folytatása előtt kell bejegyezni, mivel a törvény által méretkorlátozással védett halak fogható darabszám korlátozása csak így ellenőrizhető.
A fogási naplót a horgászegyesületek bocsátják tagjaik rendelkezésére. A fogási naplókat a leadás után az egyesületek összesítik. Ha az egyesület saját vizet hasznosít, akkor igen fontos számára a saját tagjainak és területre látogató horgászoknak a vízterületen fogott zsákmányának pontos ismerete.
Az egyesületi fogási statisztikák készítésénél a vízhasznosító és a vízzel nem rendelkező egyesületek több mint harminc kiemelt vízterületre vonatkozó fogási kigyűjtést is végeznek. A részletes egyesületi fogási statisztikák alapján készülnek el a megyei és területi szövetségeknél a térség összesítő statisztikái. Majd ezek alapján az országos összesítéseket követően nyílik mód az egyes nagyvizek (Balaton, Velencei-tó, nagy tározók, tavak, holtágak) fogásainak összesítésére és a kapott adatok értékelésére.
A rendelet szerint a naplót az engedélyes, a tárgy évet követő év január 10. napjáig köteles leadni, mivel a horgászati statisztikák elkészítése egyesületi, majd megyei, területi szövetségi szinten nem kis feladat és ezzel legkésőbb február második feléig, a törvény által előírt határidők betartása érdekében, minden esetben el kell készülni.
A horgászszervezetek által kiadott napló a horgászatot szabályozó legfontosabb előírásokat is tartalmazza, a faj szerinti tilalmi idők határnapjait az éves naptárhoz igazítva. Készhez vétele után a horgásztagnak minden esetben érdemes áttanulmányozni annak érdekében, hogy az arra az évre vonatkozó tényleges előírásokról részletesen tájékozódjon.
A fogási statisztikák alap és meghatározó adatokat nyújtanak a vizek hasznosítóinak Az egyesületek, a szövetségek halgazdálkodási tervük és ezen belül halasítási terveik elkészítésekor jelentős mértékben támaszkodnak a vízterület fogási adataira.
Mindezekből következik, hogy az egyesületek vezetése a tagság figyelmét szinte minden közgyűlésen (vagy év végi körlevélben) felhívja a fogási napló megfelelő vezetésére, leadására, mely törvényi előírás ( a határidőre történő leadás az állami horgászjegy kiváltásának feltétele !) és a naplók összesítéséből készülő statisztikák meghatározó adatsorokat szolgáltatnak a vizek halasításához, így hatásuk van a halállományra, a fogásra és ezeken keresztül a vízterület hasznosítására, gazdálkodására.
A fogási naplót naprakészen a fentiek szerint mindig vezetni kell, mert a napló nem vezetése halvédelmi szabálysértési, vagy horgászati fegyelmi eljárást vonhat maga után.
Állami horgászjegy
A halászati-horgászati törvény és kapcsolódó rendelete az állami horgászjegy kiadását részletesen szabályozza. a törvényből következően hazánkban horgászni csak állami horgászjegy birtokában lehet. Az állami jeggyel rendelkező horgász vásárolhat azután különböző területi engedélyeket. Az állami horgászjegy megváltásának ismeretei:
- Állami horgászjegyet az a ( 14. életévét betöltött ) személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és a fogási naplóját leadja. A horgászvizsgát a halászati hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal kell igazolni. (állami horgászjegy nem adható ki annak a személynek, akit a horgászattal kapcsolatos szabálysértés, vagy bűncselekmény miatt jogerősen elmarasztaltak, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki) .
Nem magyar állampolgár nem köteles horgászvizsgát tenni Magyarországon, viszont magyarországi horgászatához köteles állami horgászjegyet váltani, melyet útlevele (esetleg személyi igazolványa) és előző évi magyar horgászjegyének bemutatásával,illetve hazájában tett horgászvizsga okiratának,vagy annak hiteles másolatának bemutatásával vásárolhat meg.
- a 14. életévét be nem töltött személy, illetve a 70. életévét betöltött személy mentes az állami horgászjegy díjának megfizetése alól; a 14 éven aluliak külön térítésmentes gyermek állami jegyet kapnak, míg a 70 éven felüliek állami jegy kártyájára a díjmentességet tüntetik fel, illetve a jegy érvényesítése a következő évre értéknélküli bélyeggel történik;
- az állami horgászjegy 1 évre - díj fizetése (1.000,-Ft) ellenében - adható ki, az új horgászok (vagy állami jegyüket elvesztők) új állami jegy kártyát kapnak, míg az állami jeggyel már rendelkezők jegyének következő évre történő érvényesítése (a jegy kitöltését követő négy évben) bélyeggel történik;
- A 70. életévét betöltött személynek is kell állami horgászjegyet váltani, de részére az állami jegy díjmentes és az állami jegy érvényesítése a következő évre díjmentes bélyeggel történik.
- A külföldi állampolgárok magyarországi horgászathoz megegyező díjjú és formájú állami horgászjegyet kell váltaniuk, ez lehet a hagyományos magyar nyelvű, de a létezik az állami jegy angol nyelvű változata is. A rendszeresen visszatérő külföldi horgász állami jegyének a következő évre történő érvényesítése hasonlóképpen bélyeggel történik.
- a gyermeknek (14 éves életkor alatt) nem kell horgászvizsgát tenni, szülője (képviselője) állami gyermek horgászjegyet, mint önálló okmányt térítésmentesen tudja beszerezni, és ennek birtokában lehet megvásárolni a különböző gyermek területi engedélyeket.
- az állami horgászjegyet hatóság közvetlenül, de általában megbízott szervezeteken keresztül adja ki, az állami jegyek forgalmazásával általában a megyei, területi horgászszövetségek és ezeken keresztül az egyesületek vannak megbízva, így általában ott lehet beszerezni azokat.
- az állami horgászjegyen feltüntetésre kerülnek a halászati-horgászati törvény horgászattal kapcsolatos leglényegesebb szabályozásai, mint a tilalmi idők, méret és mennyiségi korlátozások. Vigyázni kell arra, hogy a hazai vizeken a vízterület nagysága, gazdálkodási jellege és más szempontok alapján nem egy helyen a törvényi előírásoknál szigorúbb helyi szabályozások is érvényben lehetnek. Ezeket általában a területi engedélyeken feltüntetik.
Gyermekhorgász szeretnék lenni!
A gyermekeknek 14 éves életkoruk betöltéséig nem kell horgászvizsgát tenniük. Persze célszerű tájékozódniuk, ismereteket szerezniük az egyes halfajokról, a törvény és rendelek által előírt tilalmi és méretkorlátozásokról, mivel a szabályok betartásának elvárása rájuk is vonatkozik.
A gyermek akkor horgászhat, ha rendelkezik állami gyermek horgászjeggyel (ez térítésmentes, mintáját a honlap állami jegyekről szóló menüjében láthatjuk) és az adott vízre érvényes területi engedéllyel.
Kivonat a halászatról és horgászatról szóló törvényből és végrehajtási szabályozásából :
"A 14. életévét be nem töltött személy részére díjmentes állami gyermek horgászjegy legfeljebb egy naptári évre és az abban meghatározott halászati vízterületre adható ki azzal, hogy az csak nagykorú személy felügyelete mellett történő és egy horgászkészség használatával való horgászatra jogosít.
A gyermek horgászjegy birtokában egy darab, egy horoggal szerelt horgászkészség használható.
A méretkorlátozás alá tartozó halfajokból - a menyhal kivételével - az állami gyermek horgászjeggyel rendelkező horgász naponta összesen egy darabot, méretkorlátozás alá nem eső fajokból és menyhalból pedig naponta összesen öt kilogrammot foghat ki. Ha a gyermek horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel az öt kilogrammos korlátozást túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni."
A gyermek területi engedélyek általában kedvezményes árúak. Jelenleg egy széleskörű engedély ismert. A 2011-ben 1.000 Ft-ba kerülő "Részleges Gyermek Területi Engedély" a horgászszövetségek nagyobb vízterületeire érvényes. A 2011.évi területi engedélyekről szóló kiemelt menüpont alatt lehet megtekinteni a tényleges érvényességi kört. Ez a típusú engedély horgászegyesületi hasznosításba tartozó vízterületekre nem érvényes. Manapság már többféle típusú gyermek területi engedélyt lehet váltani, például egy vízterületre, vagy egy térség. egy megye területére is.
A gyermek állami horgászjegyet és területi engedélyt kiadó fogási naplóval is ellátja a gyermekhorgászt. A fogási naplót vezetni kell és a kiadó szervezetnek év végével a naplón feltüntetett időpontig le kell adni.
A gyermekhorgászokat szívesen látják a horgászegyesületek. Szívesen segítenek a horgászati alapismeretek elsajátításában, sok egyesület szervez gyermek versenyeket, vetélkedőket és horgásztáborokat is.
Ügyelni kell annak a törvényi előírásnak a betartására, amely kimondja, hogy 14. életévét be nem töltött gyermek, kizárólag nagykorú személy felügyelet mellett, egy horgászbottal azon egy horoggal horgászhat.
A gyermek naponta - a törvényi előírás szerint - egy darab méretkorlátozással védett halat és a méretkorlátozás alá nem eső halfajokból (pl. kárász, keszegfélék, stb.) 5 kg-ot foghat.
Az egyes vízhasznosítók, területi engedélyt kiadók szigoríthatják, korlátozhatják gyermekhorgász által használható horgászmódszereket ( így több helyen csak úszós készség használatát engedélyezik), illetve fogási lehetőségeit is korlátozhatják (pl. csak méretkorlátozással nem védett halfajokra engedve meg a horgászatot). Ezért a horgászrendi előírásokat minden esetben át kell tanulmányozni a gyermeknek és különösen a felügyeletét ellátó személynek.